egeszseghaz.eu
egeszseghaz.eu
BemutatkozásHasznos információkEgészségünkértFórumOrvos válaszol

Egészségünkért / Füstbe ment egészség

A dohányzás története

1492-ben három hajó hagyta maga mögött az ibériai partokat, hogy Ázsiát nyugat felől elérve dicsőséget és új aranyforrást szerezzen a spanyol trónnak. Mint ismeretes, a küldetés Ázsia fűszereit és aranykincsét gazdagságban messze felülmúló felfedezést eredményezett, az amerikai gyarmatbirodalom kiépülésével, a nemesfémmel megrakott hajók mellett az addig ismeretlen állatok és növények is eljutottak az Óvilágba, többek között a világhírű karriert befutó dohány.

Az első írásos emlék maga Kolombusz naplója. 1492. október 15-én a következő bejegyzést olvashatjuk: "E között a két sziget között, az öböl közepén találkoztunk egy kenuzó bennszülöttel, aki Santa Maria szigetéről Fernandinára evezett. Némi vizet és élelmet vitt magával, meg néhány szárított levelet, amit ők nagy becsben tarthatnak, hiszen már én is kaptam ajándékba tőlük ugyanezen növény leveleit." Pár héttel később, egy másik sziget mellett elhajózva bennszülöttekről tesz említést, akik "füstöt isznak". Maga az angol tobacco kifejezés az indiánok Y alakú pipája nevéből származik, amelyet ők tobago-nak neveztek. (A nikotin a portugáliai francia nagykövet, Jean Nicot nevéből ered, aki kertjében -saját használatára- dohányt termesztett.)

A dohány nagyüzemi termesztése 1612-ben kezdődött, amikor Pocahontas hercegnő férje, John Rolfe virginiai birtokára szállíttatott néhány palántát. Míg 1619-ben 10 tonna dohányt exportáltak Európába, alig húsz évvel később már 750 tonnára emelkedett a forgalom. A dohány az amerikai kolóniák aranybányájává vált.

A növény elfüstölése hamarosan a kor divatos szokása lett, és mint minden újdonság, egy ideig Herba Panacea néven (vélt sokoldalúságára utalva) csodaszerként is funkcionált. Mérgező tulajdonsága és veszélyes hatásai azonban már a 17. század folyamán kiderültek - I. János, Anglia királya 1603-ban "A dohányzás ellenében" című rendeletével el is indította az első szervezett dohányfüstmentes kampányt. Az eltelt századok folyamán fokozatosan bontakozott ki a harc dohányosok és nemdohányzók közt (cinikusabb vélemény szerint a dohánygyárosok és az egészségügyet finanszírozó biztosítók között). Az 1960-as évekre nyilvánvalóvá vált a dohányzás súlyos egészség-károsító hatása, illetve az az aprócska tény, hogy a dohányáru forgalmazásából húzott haszon messze alulmarad a dohányzás okozta, elsősorban krónikus betegségek költségeivel szemben. Az eredmények arra sarkallták a kutatókat és az egészségügyi minisztériumokat, hogy megkezdjék a dohányzás, mint szokás hátterének, azaz a dohányzás lélektanának feltárását, és hatékony leszoktató-programok kidolgozását.

A nikotin élettani hatásai.

A nikotin a sejtek ún. nikotinos acetil-kolin receptoraihoz kötődve depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezáltal a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejtek aktiválását. Nikotinos acetil-kolin receptor a központi idegrendszer egyes sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában található. Normál, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag e receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását. A nikotin, stimulálva e sejtek funkcióit, először túlműködést, később, ahogy kimerülnek a sejtek raktárai, a sejtek gátlását idézi elő. Élettani szempontból elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert. Nagyon erős méreg, a dohányos által naponta elszívott adagok a halálos dózis sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid féléletideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia miatt cigaretta szívásával csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a letális értéket.

A mérgezés tünetei az általános szimpatikus aktivitáson (szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása) túlmenően hányás, hasmenés, szédülés, émelygés formájában jelentkeznek. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd keringés-összeomlás követi. Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be.

A nikotin hatása a pszichére

Mint minden jól eladható árucikk, a nikotin is pszichoaktív hatású, azaz fogyasztója neurotranszmissziójára hatást gyakorolva a fogyasztásához és a szituációhoz kapcsolódó érzéseket, minősítéseket befolyásolja, módosítja. Hatására fokozódik a kolinerg pályák aktivitása, és kimutathatóan növekszik a központi idegrendszerben az opioid peptidek valamint a katecholaminok elválasztása. Természetesen minden agyunk működését befolyásoló hatás magatartásunk szerveződését sem hagyja érintetlenül. Dohányzók szubjektív beszámolói és objektíven mérhető kísérletek alapján a nikotin az alábbi pszichés hatásokkal bír:

  • szorongásoldó hatás
  • kedélyjavító hatás
  • kontrollálható testsúly érzete
  • koncentrációs képesség fokozódása
  • pszichés függőség kialakítása

Pszichés függőség

Sokáig népszerű vitatéma volt a dohánygyártó lobbi és az antinikotinista mozgalmak között, hogy okoz-e a nikotin függőséget, vagy a dohányzás egész egyszerűen egészségre káros szokás, amelyet belátással rendelkező felnőtt bármikor abba képes hagyni. Mára már bebizonyosodott, hogy a nikotin igenis addiktív szer, méghozzá az erősebb fajtából. Politoxikomán (egyszerre többféle drogot is használó) dohányosok az elvonási szindrómát az alkoholénál erősebbnek, nagyjából a kokainéval egyenértékűnek érzékelték. A leszokás stratégiáinál figyelembe kell venni a lelki függőség fennállásának lehetőségét, és ennek megfelelő leszoktató programot indítani.

A nikotinista lelki függősége lényegi szempontokban nem különbözik másfajta drogok indukálta lelki függőségtől, magatartásbeli változásoktól. A mindennapi életben és a klinikumban nyert gazdag tapasztalatok kijelenthető, hogy a nikotinfüggőségnek- hasonlóan más drogfüggőséghez - legeredményesebb kezelési stratégiája kialakulásának megelőzése, de legalábbis a leszoktatás korai fázisban való megkezdése. Nem lehet eléggé hangsúlyozni tehát a függőség korai felismerésének fontosságát.

A függőség biztos jelének tekinthető, ha:

  • a napi első cigarettát érezzük a legkellemesebbnek,
  • egy cigi elszívása a nap első teendője,
  • nagyon nehéz ellenállni a rágyújtás késztetésének dohányzástól tiltott területen,
  • nem vagyunk képesek csökkenteni az adagot, vagy abbahagyni, még akkor sem, ha betegek vagyunk,
  • magas nikotintartalmú vagy szűrővel nem ellátott cigarettamárka fogyasztása,
  • minden slukk mély letüdőzése,
  • minden cigaretta a lehetséges maximális elszívása,
  • a cigaretta elszívása után rögtön gyújtjuk a következőt,
  • a cigaretta elfogyásának gondolata szorongást vált ki.

Legjobb megoldás, ha az első jelek megjelenése után a dohányos megkezdi a leszokást, hiszen minél hosszabb ideig áll fenn a függőség, annál nehezebb lesz feladni (többek között a kondicionálódás miatt).

Fontos tudni, hogy minden függőség feladása tulajdonképpen életmódváltást jelent, amely a szabadulótól nagy akaraterőt, környezetétől pedig fokozott toleranciát követel meg. 

Mit tegyünk, és mit ne?

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a dohányzás nem egyszerűen rossz szokás, hanem egy életforma. Elhagyása tulajdonképpen egyfajta életmódváltást jelent, és követel meg. Igazából arról van szó, hogy rá kell szoknunk a "nemdohányzásra". Ennek tükrében kell tehát a leszokásnak is nekiállnunk.

Új életformát kezdünk, kezdjük el tudatosan! Sokféleképpen letehetjük a cigarettát, de a tapasztalatok szerint, a legjobb, ha már előre készülünk új életünkre.

  • Tzzünk ki egy meghatározott időpontot, amikor abbahagyjuk!
  • Ne feledjük, hogy a dohányzás jelentős örömforrás, nagy erejű szorongásoldó hatással rendelkezik. Dohányosként valószínűleg mi is alaposan kiaknáztuk e hatásokat. Letéve a cigarettát más módot kell találnunk szorongásaink levezetésére, és pótolnunk kell a dohányzás jutalmazó képességét is. Keressük meg tudatosan a nemdohányzó lét örömeit! A dohányzás például tompítja az ízérzést és a szaglást. Abbahagyva visszatérnek az ízek és az illatok a maguk teljességében. Ezenkívül még levegőt is kapunk. Az áporodott füstszag megszűnéséről nem is beszélve. Azonban fontos, hogy mindezt mindig tudatosítsuk magunkban. Így kialakíthatunk egy pozitív szemléletet, amely egyébként szorongásainkat is nagyszerűen megelőzi.

Sokat segítünk magunkon, ha elkezdünk rendszeresen sportolni. Használjuk ki, hogy kapunk újra levegőt, és javítsuk kondíciónkat! A fokozott izommunka növeli az opioid fehérjék mennyiségét a központi idegrendszerben, amelyek a kellemes érzetekért, az eufóriáért, a fájdalomcsillapításért felelősek. Jelentősen hozzájárulnak a testmozgás közérzetjavító hatásához. A sport egy lehetséges alternatíva a dohányzás szorongásoldó hatásának pótlására. Talán a legfontosabb: Bízzunk magunkban! Ne keseredjünk el, ha néha nem tudjuk megállni, és mégis rágyújtunk! Minden egyes cigaretta, amivel kevesebbet szívtunk, javította egészségünket. Egy-egy megbotlás nem tudja ezt semmivé tenni, de törekedjünk arra, hogy ez ne következzen be! Soha ne adjuk fel a harcot, inkább gondoljunk utána, miért gyújtottunk rá! Ha rájövünk, legközelebb, már számítva a szituációra, könnyebben tudunk védekezni a kísértés ellen.

A rágyújtás szertartása komoly szorongásoldó. Találjunk ki helyette más szertartásokat, pl. szopogassunk el egy becsomagolt cukorkát, amit persze elő kell vennünk a zacskóból, kicsomagolni stb. A lényeg, hogy -legalább is az elején- helyettesítsük tudatosan valami más szokással.

Hazánkban is létezik a nikotin pótlására alkalmazható nikotintapasz. Ennek használata elsősorban akkor javasolt, ha már régóta erős dohányosok vagyunk (több, mint napi tíz szál cigaretta), illetve a dohányzás átmeneti (egy-két órás) megvonása is kínzó hiányérzetet vált ki. A tapasz felől háziorvosunknál, vagy patikusunknál érdeklődhetünk. Ha eddig már többször próbálkoztunk, akkor is vágjunk bele! Tartsuk szem előtt azt az érdekes paradoxont, hogy a sikertelen leszokási kísérlet növeli a legközelebbi próbálkozás esélyét!

Soha nem késő elkezdeni! Minden füstmentes nap egészségesebbé tesz. (A dohányzásra fordított költségek megspórolásáról már nem is szólva.)

  1. felkészülés arra, hogy kezdetben nőni fog a szorongás!
  2. a reklámok elleni immunitás kialakitása
  3. kognitiv disszonancia: a dohányos lekicsinyli a veszélyeket
  4. rák, érszükület: keressünk egy igy meghalt embert, gondoljunk rá, amikor rágyujtunk
  5. keressünk egy támogatót, aki segit. Lehet ez barát (nem dohányzó), de lehet professzionális segítő is.
  6. írjunk dohányzás ellenes dolgozatot, győzzünk meg valakit arról, hogy a dohányzás ártalmas
  7. szociális ritus, társas szokás! Tervezzük meg, hogyan fogjuk kivédeni ezt a hatást!

FORRÁS:A JOBB EGÉSZSÉGÉRT weboldala.

egeszseghaz.eu